GYIK

1. Kinek kötelező ez a felelősségbiztosítás ?

Minden építészeti-műszaki tervezési tevékenységet végző vállalkozásnak és építőipari kivitelezési tevékenységet folytató vállalkozásnak kötelező felelősségbiztosítást kötnie, legyenek azok fő- vagy alvállalkozók.

2. Mikortól kell rendelkezni ezzel a felelősségbiztosítással?

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében a vállalkozó kivitelező, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet értelmében az építészeti-műszaki tervezési tevékenységet végző tervező az általa vállalt építőipari kivitelezési, illetve tervezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. Kötelező felelősségbiztosítással 2025. január 15-től kell rendelkezniük

3. Kiket nem érint ez a kötelező felelősségbiztosítás?

A jogszabály szerint a felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására.

4. Milyen fedezetet kell nyújtania biztosításnak?

A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési vagy tervezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a tervezési, kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a tervező, illetve a kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik..

5. Mit értünk a nettó jövedelem alatt ?

Az éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmét.

6. Mi a díjszámítás alapja? 

A biztosított tevékenységből származó árbevétel a díjszámítás alapja.

7. Miből fogja tudni a kamara, hogy a tervező rendelkezik-e  biztosítással  ?

Ha a felelősségbiztosítási jogviszony valamilyen oknál fogva megszűnik, a biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnéshez vezető ok felmerülését követő 15 napon belül jelzi a Magyar Építész Kamarának vagy a Magyar Mérnöki Kamarának, amely erről tájékoztatja a szakmagyakorlót nyilvántartó területi kamarát.  A tervező a biztosítási évfordulót követő 8 napon belül tájékoztatja az őt nyilvántartó területi kamarát a felelősségbiztosítási szerződés fennállásáról a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) egy másolati példányának megküldésével. A tervezőt nyilvántartó területi kamara legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a tervező rendelkezik-e felelősségbiztosítással, és ha nem, a 43. § (1) bekezdés d) pontja szerint jár el. Ha a tervezőt nyilvántartó területi kamara megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben, a rögzítés időpontjával együtt.